A cél világos: a kormány javítani akarja a pedagógusfoglalkoztatás szabályozási környezetét és a bérezés helyzetét is – jelentette ki Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára beszélt az életpályamodellről folyó tárgyalások állásáról, az uniós elvárásokról, az érettségi és a felvételi szabályainak a változásairól is.
A tavalyi zuhanás után idén is jelentős mértékben visszaesik a legtöbb pedagógus életszínvonala a januári béremelés után. A bérpótlék emelésével a várható inflációt figyelembevéve 6-8%-kal eshet vissza a pedagógusok reálkeresete a tavalyi 5% körüli csökkenés után. Ennél csak azok vannak jobb helyzetben, akiknek az alapbére a garantált bérminimum alá esne, nekik ugyanis nagyobb kompenzációt kell kapniuk a törvény szerint, de csak azért, mert a diplomások nem kereshetnek kevesebbet a szakmunkásoknál. Miután a tanárok alapbérét a 2014-es minimálbér szintjén befagyasztották, így egy kezdő pedagógusnak (gyakornok) épp annyi az alapbére, mint egy 10-20 éve a pályán lévő tanárnak, ami nem más, mint a szakmunkás minimálbér; így nem meglepő, hogy gyakorlatilag nincs mit veszteniük a tiltakozó tanároknak, mert bárhol több pénzt kaphatnak. A bérlemaradás drámai mértékben növeli a pályaelhagyás esélyét az egyébként is elöregedő pedagógustársadalom körében. Fordulatot az EU-források megérkezése hozhat a pedagógusbérekben, ezzel kapcsolatban azonban továbbra is sok a bizonytalanság.
Órákkal azután, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta: fele-fele részben járulhat hozzá az uniós költségvetés és a magyar a jelentős pedagógus béremeléshez a következő években, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a konkrét számokat is bejelentette. Eszerint 2025-ig összesen 1200 milliárd forintnyi illetményfejlesztésre számíthatnak a pedagógusok, hogy a diplomás átlagbér 80%-ára emelkedjen az átlagos fizetésük, és közben felfedte azt is, hogy miért nincs a magyar költségvetésnek annyi pénze, hogy ezt önerőből meglépje.
„Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is”, ezért „növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét” – ilyen, és ehhez hasonló megállapítások vannak abban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű anyagban, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a magyar kormány és küldött ki jóváhagyásra az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós pénzek egy részének tervezett felhasználásáról. Amint arra a Népszava rámutat: 978,7 millió eurónyi forrást szán a kormány a pedagógus életpályamodell keretében a bérrendezésre, amit a Portfolio információi szerint 373,9-es EURHUF technikai árfolyamon kell átszámolni és ebből adódik az, hogy a kormány 366 milliárdos béremelést tervez a következő években azért, hogy a diplomás átlagbér 80%-ához minél inkább közelítsen a tanárok tényleges átlagbére. Emellett konkrét cél az is, hogy a tanári pályára jelentkezők és a tanárként ténylegesen elhelyezkedők száma is növekedjen az anyagilag vonzóbbá tett életpálya hatására.
Bizonyos felmérések szerint 2018-ban már az általános iskolák hetven százalékában volt pedagógushiány, ami egyértelműen minőségromlást okoz. A növekvő pedagógushiánynak van néhány nyilvánvaló oka és van néhány rejtett, az ágazati humánerőforrás gazdálkodási rendszer elhibázottságával összefüggő magyarázata.
Ha a magyar közoktatás szereplőit hallgatjuk nem hallunk mást, mint az alulfinanszírozottságról, az alacsony bérekről és a pedagógushiányról szóló – teljesen jogos – panaszokat. Nem kétséges, rosszul fizetett pedagógusokkal és lassan lepusztuló iskolákkal akkor sem lehetne minőségi oktatást produkálni, ha ehhez minden más feltétel adott lenne. Ez azonban csak az érem egyik oldala.
Lapértesülések szerint Erdogan Mark Rutte mögé állhat be.
A környező hat országgal összehasonlítva a középmezőnyben van Magyarország.
A gyorsvasút a reptérre vezet a tervek szerint.
A kereskedelem kihívásai az Európai Unióban.
Két évig lobbizott érte Ukrajna, megkapták.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
